Igazán szeretni akartam a játékot, de nem tudom, több okból sem. A műszaki megvalósítás ugyan egészen kiváló, nem ezzel van a gond. Hanem a többivel. A két főszereplő számomra érdektelen. Pár napja játszottam első epizódot és már a nevükre sem emlékszem. Ilyen értelmű kritika a Lis1 játékkal kapcsolatban fel sem merülhetett. Az egész Lis2 játék láthatóan az utazásra, a folyamatos változásra épít, tehát remény sincs arra, hogy más szereplőkkel is mély, komplex kapcsolat alakuljon ki, a két főszereplő kapcsolatán kívül. Azok ketten meg csak egy bébiszitter-szimulátor két pólusa egyelőre. Valahol az epizód felénél már azt vettem észre magamon, hogy nem azért játszom, hogy kíváncsi vagyok a történetre, hanem hogy érjek már a végére, legyek túl rajta kötelességből. A fő konfliktusok az első epizódban valójában alig palástolt és egydimenziósított anti-trumpista propaganda a fejlesztőgárdától; saját politikai értékítéletük olyan polkorrektség-tanmesébe csomagolva, mely egyenesen a társadalom szívét célozhatja. Amivel lehet egyetérteni, vagy akár egyet nem érteni, de ettől még nem lesz a történet sem hiteles, sem érdekes.

Az előző Life is Strangekkel is játszottam viszont ez volt a legrosszabb. A főszereplő Sean nekem egyjártalán nem volt szimpatikus, a testvére Daniel pedig az egész történetet végighisztizte és az egész történet alatt kétszínű és ellenséges. A történet már az első 5 percben baromság lesz, amikor a rendőr megérkezik a házukhoz, fegyvert fog mindenkire és utasít mindenkit, hogy letérdelni kezeket a tarkóra, ekkor Sean apja elkezd a rendőr felé közeledni, és még akkor sem térdel le amikor a rendőrrel szemben áll aki rászegezi a fegyvert és már negyedjére ordít rá, hpgy térdeljen már le. Ekkor jön a csoda, hogy lelövik őt. További baromságok: - a történet nagy része az, hogy Seannal baromságokat csinálsz pld kokalevelekről vágod le a szirmut 20 PERCEN ÁT! - 17-19 percig sétálsz előre a sivatagban, ahol nem történik semmi, csak nyomod a W-t és mész előre - Daniel 11 éves de a játékban egy 5 éves szintjén van szellemileg - Sean azt sem bánja, hogy a testvére egész játék alatt semmibe nézi(az 5. Rész közepéig), mindig elpártol tőle a testvére és még a látását is elveszíti a testvére miatt és ezek után ugyanúgy szereti.... Remélem a következő jobb lesz mert ennyire régen untam egy játékot.

Az előző részeket én nagyon szerettem és már nagyon vártam a folytatást, de azt kell hogy mondjam csalódott vagyok. A grafika nagyon szép meg minden, de a történet meg sem közelíti Max, Chloe és Rachel történetének színvonalát. Nos... én nem igazán kedvelem a gyerekeket, (finoman fogalmazva). Szóval eléggé idegesített a kissrác pátyolgatása. De ami a legrosszabb: A játék tele van undorító P.C. propagandával. És ez még csak az első epizód volt... Később ez egyre csak rosszabb és rosszabb lett. Daniel... A rohadt kis piece of shit nem csak kibaszott idegesítő, de ő minden probléma forrása is. A mellék szereplők unalmasak és nem szerepelnek annyit, hogy az ember érzelmileg kötődjön hozzájuk. Az epizódok között olyan ugrások vannak, hogy elég nehéz követni a történeseket. Bár őszintén szólva, annyira nem ragadott magával a történet, hogy ez zavarni tudjon. A döntéseknek igazából nem is volt jelentősége. És akkor még ott van az a rengeteg gamebreaking bug, amibe belefutottam. Az előző részeket 4-5x is végig jásztottam, ennél viszont a második végigjátszásban sem vagyok biztos...

A főhős akivel játszol, egy olyan nyálgép, akit mindenki megver, átver, hülyének néz és te csak tehetetlenül helyeselni tudsz hozzá. Még arra sem vagy képes, hogy a lázadó és végtelenül idegesítő öcsédet jól felpofozd, amikor már a 100. balfasz húzása után örök életedre nyomorékká tesz. Te csak megvonod a vállad, hogy nem nagy gond "enanó" előfordul ha valaki jedi trükköket alkalmaz gyakorlás nélkül. Szóval ezzel a karakterrel kellene azonosulnod a játékban. A storyban 5 évadon keresztül olyan extrém helyzetekbe kerülsz, amikben totál szélsőséges karakterek vannak: egyedül barangoltok az erdőben, fűvet szüreteltek, szektákat buktattok meg. Csak egy szoki hétfő vágod. Még egy csajt is alig tudsz benne megdöngetni anélkül, hogy a szánalmas öcséd panaszkodását hallgatnád. Úgy éreztem magam mint egy hegyoldalón lefelé száguldó szikla, akinek csak annyi döntési joga van, hogy jobbról vagy balról kerülje ki az akadályokat amiket elégördít a játék. Csupán 3-4 pozitiv szimpatikus karakter van, azok is irracionálisan kedvesen random idegenekkel. Az összes többi csak azért van a játékban, hogy téged felidegesítsen és olyan helyzetekbe kényszerítsen bele, ahol szánalmas gyenge szarnak érzed magad.... The main character you play as is a slob who gets beaten up, tricked, and looked at as stupid by everyone, and you can only helplessly agree with him. You can't even slap your rebellious and endlessly annoying younger brother in the face when he makes the 100th mistake and cripples you for life. You just shrug it off, saying it's no big deal, it happens when someone uses Jedi tricks without practice. So you should identify with this character in the game. In the story, you get into extreme situations over the course of 5 seasons, with totally extreme characters: you wander through the forest alone, harvest weed, overthrow sects. It's just like normal Monday. You can barely even bang a girl without listening to your pathetic younger brother complain. I felt like a rock hurtling down a mountainside, with only the right or left to dodge the obstacles the game throws at me. There are only 3-4 positive, likeable characters, and they are irrationally nice to random strangers. Everything else is just there to annoy you and force you into situations where you feel like a pathetic weak piece of shit...

GO. PLAY. IT. WONT. REGRET. IT.

Nincs egy szinten az első résszel, tényleg tele van sajnos pc-vel, de ettől függetlenül is maradandó élményt nyújt, ha bele tudod élni magad. (Hatalmas előny, ha van testvéred! :D) Voltak olyan részek, amik kevésbé fogtak meg, és inkább csak túl akartam lenni rajtuk, de a vége és úgy általában a játék egésze engem kárpótolt. Egy próbát mindenképp megér! :)

GECIZSENI

Újabb nagyszerű Life is Strange játék. Az első rész (az előzménnyel együtt), azt gondolom, szinte mindenkinek nagy kedvence volt. Így aztán nem volt könnyű elengedni az ottani, jól megismert szereplőket és belevágni egy teljesen új kalandba. Általában ezzel is úgy van az ember, mint a filmek esetében, hogy szinte mindig a legelső a legjobb és a folytatások már nem közelítik meg ugyanazt a színvonalat. Azért akadnak kivételek. Szerencsére ennél a játéknál is ugyanez mondható el. Maga a felépítés, a játékmechanika gyakorlatilag ugyanaz, amit korábban megismertünk. A fő és mellékszereplők, a történet persze különböző. Illetve, van némi kapcsolódási pont, de nem akarom lelőni a poént. A játék nem hosszú, de arra a 15-20 órára abszolút le tudja kötni a figyelmünket. Lehet gyűjtögetni is benne, így a teljesítmény vadászok (mint én) kiélhetik magukat. A sztori jól sikerült, a zenéket is korrektül eltalálták. A történet központú alkotások kedvelői ebben se fognak csalódni. Max és Chloe után is van élet! + Magával ragadó történet + Gyűjtögető mód + Zenei aláfestés - Kevésbé emlékezetes karakterek (az 1. részhez képest) 9/10

Összességében ajánlom a játékot. Az elsőhöz képest abban jobb, hogy itt nem volt olyan érzésem, hogy tök mindegy volt, mit tettem öt részen keresztül, csak a végén lévő nagy döntés számít. A LiS 2-ben a döntéseitek alapján alakul a vég. Már az első részben hozottak is kihatással lesznek arra. Ami nem tetszett, hogy minél előrébb halad a történet, annál polkorrektebb nyáltenger lesz az egész. A fehérek mind gonosz rasszisták, a vallás átverés, de a kisebbségek mind rendes, jóravaló népek. Az a szerencse, hogy a játék olyan elnagyoltan és felületesen csinálja ezt, hogy néha ez már inkább vicces, mint komolyan vehető. Ja, és elkészítettem hozzá a magyarítást. Innen tölthetitek le.

A Life is Strange 2 egy nagyon jól eltalált rész lett. Számomra ez a rész jobban tetszett mint az előző széria. Valahogy sokkal jobban érdekelt, hogy mi történik 2 testvérrel és azt kell elmondjam, hogy "kemény" storyja van. Sokszor annyi váratlan fordulatok vannak hogy az ember nem is gondolná hogy mi fog történni. Rengeteg féle képen végig lehet vinni részeket. Sokszor olyan katarzis helyzetbe hozott a játék, hogy az nem igaz. Szerintem, ha minden "Secretet", érdekességeket felfedezünk akkor simán lehet + 20 óra játék idő. A grafika szépen meglett rajzolva, a hangzások, a szinkron hangok, a zenék kiválóak. Számomra mind az 5 ep. nagyon tetszett. Egyetlen negatívum számomra, hogy 1,5 évet kellet várni hogy befejezzék a játékot. ( De igazából ez annak hosszú aki már 2018.-ban megvette mint én ). Spoiler: Én szerencsére a legjobb endinget kaptam, mind 2-en túl élték és mexicoban együtt élnek. ....pl: az ep. 5-ben szinte mindenkit kinyírt a kis tesó, amikor a kihallgatóba berontott a kis csávó, meg sem kérdezte hogy van a rendőr, csak annyit mondott hogy megérdemli ne törődj vele. Másképp tanítottam, meg másképpen beszéltem vele dolgokat. ;) Értékelésem: Grafika: 5/5 Játékélmény: 5/5* Hangzások: 5/5

noice

best

Első epizód után vélemény: Itt egy kicsit gyorsabban felkeverik a szart, mint az első részben. Sokkal több az intenzívebb pillanat már itt is, mint a LiS első epizódjában. Közepe egy kicsit leül, de okkal. Ennél résznél bontakozik ki a játékos számára a két testvér közötti kapcsolat, ami ugye döntések alapján mi is befolyásolhatunk. Összességében remek kezdés. Nem Max és Chloe vagy Chloe és Rachel, de a két új karakter is gyorsan megszerethető, a történet pedig érdekes irányba halad.